Téma: A közbeszerzési eljárásban történő részvétel feltételei

 

Kérdés:

Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben cégünk közbeszerzési pályázaton részt szeretne venni, akkor annak milyen feltételei, követelményei vannak?


Válasz:

A közbeszerzési törvény („Kbt.") biztosítani kívánja, hogy a közbeszerzési eljárásokon keresztül csak azok a gazdasági szereplők jussanak szerződésekhez, munkákhoz, akik a közpénzekhez történő jutását az állam nem kívánja korlátozni, továbbá, akik a közpénzekből megvalósuló beszerzési igények megfelelő teljesítésére képesek. 


A Kbt. e cél biztosítása érdekében egyrészt

  • kizáró okokat határoz meg, melyekkel az olyan gazdasági szereplők közbeszerzési eljárásokban történő részvételét és nyertességét kívánja megakadályozni, akik esetében fokozottan fennáll a veszélye, hogy a szerződést nem tudnák teljesíteni vagy nem teljesítenék megfelelően (pl. felszámolás alatt állnak, vagy egy évnél régebben lejárt adó- vagy járulékfizetési tartozásuk van, korábbi közbeszerzési eljárásban hamis nyilatkozat tétele miatt kizárták őket, stb.), másrészt
  • meghatározza az alkalmassági követelményeket és igazolási módokat, melyekkel az ajánlatkérő a gazdasági szereplőnek a közbeszerzés tárgyát képező konkrét szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát vizsgálhatja (pl. referencia, a teljesítéshez rendelkezésre álló szakemberek, eszközök vizsgálata).  


Nézzük meg az alábbiakban a kizárók okok és alkalmasság vizsgálatának részletes szabályait.


I. Kizáró okok


A Kbt. meghatároz

  • kötelezően alkalmazandó kizáró okokat (Kbt. 62.§ (1)-(2) bekezdés), továbbá
  • az ajánlatkérő döntésétől függően választható kizáró okokat (Kbt. 63.§ (1) bekezdés).


1. Kötelezően alkalmazandó kizáró okok


A Kbt. 62.§-a azokat a kizáró okokat tartalmazza, amelyeket a közbeszerzési eljárásban kötelező érvényesíteni és az ajánlattevői oldalon részt vevő minden szereplőre vonatkoznak (ajánlattevő, alvállalkozó, az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet).


Az alábbiakban a kötelezően alkalmazandó kizáró okok:


"62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki

a) az alábbi bűncselekmények valamelyikét elkövette, és a bűncselekmény elkövetése az elmúlt öt évben jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült:

aa) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény), illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti bűnszervezetben részvétel, ideértve a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is;

ab) az 1978. évi IV. törvény szerinti vesztegetés, befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatokban, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, illetve a Btk. XXVII. fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmények, valamint a Btk. szerinti hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés;

ac) az 1978. évi IV. törvény szerinti költségvetési csalás, európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve a Btk. szerinti költségvetési csalás;

ad) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti terrorcselekmény, valamint ehhez kapcsolódó felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet;

ae) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti pénzmosás, valamint a Btk. szerinti terrorizmus finanszírozása;

af) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti emberkereskedelem, valamint a Btk. szerinti kényszermunka;

ag) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban;

ah) a gazdasági szereplő személyes joga szerinti, az a)-g) pontokban felsoroltakhoz hasonló bűncselekmény;

b) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette vagy ezek megfizetésére halasztást kapott;

c) végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van;

d) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

e) gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban bűncselekmény elkövetése az elmúlt három éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert;

f) tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján vagy az adott közbeszerzési eljárásban releváns módon c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta;

g) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől a 165. § (2) bekezdés f) pontja alapján jogerősen eltiltásra került, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata esetén - a bíróság által jogerősen megállapított időtartam végéig;

h) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig;

i) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben

ia) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és

ib) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg;

j) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig;

k) tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:

ka) nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában, a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési megállapodásban részes államban vagy az EUMSZ 198. cikkében említett tengerentúli országok és területek bármelyikében vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy amellyel az Európai Uniónak kétoldalú megállapodása van a közbeszerzés terén,

kb) olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy

kc) a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amelynek tekintetében a kb) alpont szerinti feltétel fennáll.

l) harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. §-a alapján két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási - vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági - határozatban megállapított és a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el;

m) esetében a 25. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet más módon orvosolni;

n) a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti - három évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - három évnél nem régebben - jogerősen megállapította és egyúttal bírságot szabott ki;

o) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha a gazdasági szereplő az ajánlat, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben végleges ajánlat benyújtását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal számára a Tpvt. 11. §-ába vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző magatartást feltárja és a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében foglalt, a bírság mellőzésére vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti végzésében megállapította;

p) a 135. § (7)-(9) bekezdése szerinti előleget nem a szerződésnek megfelelően használta fel, és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási (vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat) megállapította.


62. § (2) A gazdasági szereplő nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában, amennyiben

a) vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az elmúlt öt évben jogerős ítéletet hoztak és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, vagy

b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a jogerős ítéletet az elmúlt öt évben - vagy ha ez rövidebb az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesüléséhez szükséges időn belül - olyan személlyel szemben hozták, aki a bűncselekmény elkövetésekor a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonlóügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy volt."

 

Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles hivatkozni a Kbt. fenti 62.§ (1) és (2) bekezdéseiben foglalt kötelezően alkalmazandó kizáró okokra.


2. Az ajánlatkérő által választható kizáró okok


A Kbt. 63.§-a azon kizáró okok körét szabályozza, amelyek közül egy vagy több az ajánlatkérő választása szerint írható elő az eljárásban. Ezek a kizáró okok – megelőzendő azok megkerülését – szintén előírhatóak az ajánlatkérő választása szerint az ajánlattevő mellett az alvállalkozókra vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetre is.


A választható kizáró okok az alábbiak:


"Kbt. 63. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki

a) megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította;

b) három évnél nem régebben hozott jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította, hogy jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségét - a c) pontban meghatározott eset kivételével - súlyosan megszegte vagy külön jogszabályban meghatározott szakmai szervezet etikai eljárása által megállapított, súlyos, szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el;

c) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz. kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartása, amelyért felelős részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta;

d) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három éven belül megállapított szerződésszegést követett el, amelynek során az alvállalkozó felé fennálló vég- vagy részszámlából fakadó fizetési kötelezettségét 10%-ot meghaladó részben nem teljesítette annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett."

 

Ha az ajánlatkérő alkalmazni akarja a választható kizáró okokat vagy azok valamelyikét, azt az eljárást megindító felhívásban meg kell jelölnie.

 

3. A kizáró okok igazolása


A kizáró okok igazolásának rendszere - az új uniós irányelvek nyomán - az ajánlattétel megkönnyítése érdekében alapvetően megváltozott.


A gazdasági szereplőnek ajánlatában vagy részvételi jelentkezésében a kizáró okok fenn nem állása tekintetében csak az un. egységes európai közbeszerzési dokumentumban (ESPD) foglalt nyilatkozatát kell benyújtania.

Az ESPD mintáját az eljárásban alkalmazandó kizáró okok megjelölésével az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok részeként elérhetővé teszi a gazdasági szereplő számára. Az ESPD-t a gazdasági szereplőnek értelemszerűen ki kell töltenie és cégszerű aláírással ellátva be kell nyújtania az ajánlata/részvételi jelentkezése részeként. Az ESPD-t a bevonni kívánt kapacitást biztosító szervezetnek és az ajánlat/részvételi jelentkezés benyújtásakor ismert alvállalkozónak is értelemszerűen ki kell tölteni és be kell nyújtani. Ha a kizáró ok hatálya alatt nem állást a 321/2015. Korm rendelet alapján az ESPD-ben megtett nyilatkozaton túl hatósági vagy egyéb igazolással kell igazolni (pl. NAV együttes igazolás, ha a gazdasági szereplő nem szerepel a köztartozásmentes adózók ellektronikus adatbázisában), az ESPD-ben meg kell adni, hogy az igazolás kiállítására mely szerv jogosult; továbbá, ha a kizáró ok hatálya alatt nem állást az ajánlatkérőnek elektronikus adatbázisból kell ellenőriznie, az adatbázist az ESPD-ben meg kell jelölni.


Az ESPD felül az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a Kbt. 62. §, valamint ha az adott közbeszerzési eljárásban előírásra került, a Kbt. 63. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. E nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését.


A kizáró okokra vonatkozó konkrét igazolásokat (pl. NAV együttes igazolás, ha a gazdasági szereplő nem szerepel a köztartozásmentes adózók elektronikus adatbázisában) csak az ajánlatok értékelési szempont szerinti értékelését követően kell - az ajánlatkérő felhívására - benyújtani a legkedvezőbb, továbbá adott esetben az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőnek. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. Az igazolások benyújtására az ajánlatkérőnek 5 munkanapos határidőt kell biztosítani és az igazolások hiányos benyújtása esetén hiánypótlási felhívást is köteles kiadni.

 

A 321/2015.(X.30.) Korm. rendelet határozza meg részletesen, hogy az ajánlatkérő a kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzésére milyen konkrét dokumentumok benyújtását írhatja elő.


4. Kizáró okok és igazolásuk nemzeti eljárásrendben


Nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k) és m) pontja szerinti kizáró ok érvényesítését előírni. Ezen kívül jogosult a Kbt. 62-63. § szerinti egyéb kizáró okok közül egyet vagy többet előírni. A Kbt. 62.-63. §-aiban meghatározott kizáró okoktól eltérő kizáró okokat nem jogosult előírni.


Nemzeti eljárásrendben az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) nem alkalmazandó. A korábbi szabályozással egyező módon az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek elegendő két nyilatkozatot megtenni:

  • cégszerű aláírással ellátott nyilatkozatban nyilatkoznia kell, hogy nem áll az előírt kizáró okok hatálya alatt, továbbá
  • a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára vonatkozóan kell nyilatkozatát megtenni.


A kizáró okok igazolására vonatkozó 321/2015.(X.30.) Korm. rendelet alapján a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozatát kell benyújtani arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pont ra)–rb) vagy rc)–rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pont ra)–rb) vagy rc)–rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.


Az alvállalkozó és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában pedig a 321/2015.(X.30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy az érintett gazdasági szereplők vonatkozásában nem állnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok.

 

Az ajánlatkérő a 321/2015.(X.30.) Korm. rendeletben részletezettek szerint ellenőrzi továbbá a kizáró ok hiányát a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartásokból is.

 

II. Az alkalmasság előírása és igazolása


1. Alkalmassági követelmények előírása


Az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt

a) gazdasági és pénzügyi helyzetre;

b) műszaki és szakmai alkalmasságra;

c) ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre

vonatkozó feltételek előírásával.


Lényeges változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az ajánlatkérő előírhat, de nem köteles pénzügyi és gazdasági alkalmassági minimumkövetelményt előírni.


Az ajánlatkérő a műszaki-szakmai alkalmassági követelmény előírásától is eltekinthet, de csak az eljárást megindító felhívásban megindokolt kivételes esetben, és csak akkor, ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre.


Nemzeti eljárásrendben, a Kbt. 115. § szerinti, az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével induló eljárásban az ajánlatkérő egyáltalán nem köteles műszaki-szakmai alkalmassági követelményt előírni és ezt indokolnia sem kell.


Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.

Nem jogszerű például az a feltétel, hogy „nem alkalmas az ajánlattevő, ha nem tud felmutatni megfelelő referenciát".

Megfelel viszont e törvényi előírásnak az az alkalmassági feltétel, mely szerint „Műszaki, illetve szakmai alkalmasságot kizáró tényező, ha ajánlattevő az előző három év bármelyikében nem rendelkezik a közbeszerzés tárgyával azonos területen legalább nettó 120.000.000 forint értékű referenciával".


Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását

  • a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és
  • azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.


2. Együttes megfelelés


Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek.

Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre (például az éves beszámoló adatára /mérleg szerinti eredmény/ vonatkozóan előírt követelmény), az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg. Ez azonban azt is jelenti, hogy az ilyen alkalmassági követelménynek az alkalmassági követelményt igazoló gazdasági szereplő önmagában meg kell felelnie.


3. Az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet (Kapacitást biztosító szervezet)


Az új Kbt. továbbra is rögzíti, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül.


Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik. A zárójelbe tett „is" szócska kifejezi, hogy a külső szervezet adtainak felhasználása egyrészt helyettesítheti az ajánlattevő alkalmasság igazolása körében megjelölt adatait, másrészt kiegészítheti azokat.


Vátozás a 2011-es Kbt.-hez képest, hogy az egyszerű nyilatkozat helyett csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Kivételt képez ez alól, ha a kapacitást biztosító szervezet a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására kerül bevonásra: az ilyen szervezet a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.


További lényeges változás, hogy a szakember rendelkezésre állásának igazolására és a referencia meglétére az alkalmasság igazolására bevont kapacitást biztosító szervezetnek kell megvalósítania azt a szállítást/munkát, amit a kapacitásaival igazol.


4. Az alkalmasság igazolása


Az új közbeszerzési szabályozás - az ajánlattétel megkönnyítése érdekében - lényeges változást vezet be az alkalmasság igazolásával kapcsolatban. A gazdasági szereplő ajánlatában vagy részvételi jelentkezésében az alkalmassági követelményeknek való megfelelés teljesülése tekintetében csak az un. egységes európai közbeszerzési dokumentumban (ESPD) foglalt nyilatkozatát köteles benyújtani benyújtani. E dokumentumban, az ajánlatkérő rendelkezésétől függően vagy csak nyilatkozik, hogy az alkalmassági követelményeknek megfelel, vagy megadja az alkalmassági követelményeknek történő megfelelésének igazolására vonatkozó adatokat.


A kapacitást biztosító szervezetnek és az ismert alvállalkozónak is ki kell tölteni és be kell nyújtani az ajánlatban/részvételi jelentkezésben az egységes európai közbeszerzési dokumentumot.


Az alkalmasságot igazoló dokumentumokat (pl. referencia igazolás, szakmai önéletrajz, stb.) az ajánlatkérő ajánlatkérő ajánlatok értékelését követő felhívására kell a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőnek, továbbá az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevőnek benyújtani 5 munkanapos határidővel. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani.


5. Az alkalmasság igazolása nemzeti eljárásrendben


Nemzeti eljárásrendben az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó. Az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben csak nyilatkozni kell az előírt alkalmassági követelményeknek történő megfelelésről; az alkalmassági követelményeknek történő megfelelést az ajánlatkérő ajánlatok értékelését követően történő felhívására kell igazolni 5 munkanapos határidővel.

 

6. Az alkalmasság igazolsának módjai


A 321/2015. (X.30.) Korm. rendeletben - a korábbi 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel csaknem megegyező módon - kerül meghatározásra, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság ellenőrzésére milyen igazolási módokat, illetve milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő, illetve köteles elfogadni.

 

III. Hamis nyilatkozat a kizáró okok és az alkalmasság igazolásával kapcsolatban


A kizáró okok és az alkalmasság utólagos igazolásával kapcsolatban felhívom a figyelmet, hogy hamis nyilatkozatnak és így kizáró oknak minősül, ha az gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot érintő igazolási kötelezettségének, ha a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek az alkalmasság fennállására vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.

 

A közbeszerzési eljárások megindulásáról a gazdasági szereplő az alábbi módon szerezhet tudomást

 

A közbeszerzési eljárások megindulását - a legkisebb értékű közbeszerzéseket kivéve, amelyek közvetlen felhívással indulnak és nem kerülnek meghirdetésre - az ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Adatbázisában (KBA), a Közbeszerzési Értesítőben, illetve a legnagyobb értékű, közösségi értékhatárt elérő beszerzések esetén az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tennie. Az EU Hivatalos Lapjában megjelenő hirdetmények tájékoztató jelleggel megjelennek a Közbeszerzési Értesítőben is.


Nemzeti eljárásrendben az eljárások nem hirdetmény, hanem az un. Összefoglaló tájékoztatás útján kerülnek meghirdetésre. Az Összefoglaló tájékoztatás a Közbeszerzési Hatóság honlapján, a Közbeszerzési Adatbázisban, a Dokumentum típus szerinti keresőben az Összefoglaló tájékoztatások alól tölthető le). Kivételt képeznek ez alól az 500 millió Ft-ot elérő értékű építési beruházások, az uniós értékhatárt elérő értékű, 3. melléklet szerinti szolgáltatás megrendelések, valamint az előzetes tájékoztatással meghirdetett közbeszerzési eljárás, melyek továbbra is a Közbeszerzési Értesítőben közzétett ajánlati/részvételi felhívás útján kerülhetnek meghirdetésre.


A Közbeszerzési Értesítő hetente 3-szor jelenik meg: hétfőn, szerdán és pénteken. A legfrissebb szám elektronikus változata megtekinthető a www.kozbeszerzes.hu cím alatt. A tartalomjegyzékben feltüntetik az ajánlatkérő nevét és a közbeszerzés tárgyát, így könnyen megkereshetők az Önöket érdeklő hirdetmények.


Az EU Hivatalos Lapjának csak elektronikus változata van. Megtekinthető a következő címen: http://ted.europa.eu, magyar nyelven is.


A megjelent hirdetmények III. pontja alatt találhatóak az ajánlatkérő által a fent ismertetett rendelkezések alapján az ajánlatkérő meghatározott részvételi feltételek és azok igazolási módjai.


Természetesen az ajánlat, illetve részvételi jelentkezés benyújtásakor a felhívásban foglalt további előírásokat is figyelembe kell venni.