Támogatottaknak! Mikor vonatkozik közbeszerzési kötelezettség a támogatott projektekre?

Költségvetési és uniós támogatás elnyerése esetén - ha a közbeszerzési kötelezettség fennáll - a támogatott szervezet közbeszerzési eljárás lefolytatásával köteles a beszerzést megvalósítani.

A közbeszerzési kötelezettség alapvetően a következőktől függ:

  • a beszerző szervezet közbeszerzési törvény („Kbt.") szerinti minősítésétől, azaz, hogy a beszerző szervezet a „saját jogán" vagy pedig csupán a „támogatásra tekintettel" ajánlatkérő;
  • a beszerzés tárgyától, azaz attól, hogy a beszerzés a Kbt. szerint árubeszerzésnek, szolgáltatásnak vagy építési beruházásnak minősül-e;
  • a beszerzés becsült értékétől; továbbá
  • a saját jogán ajánlatkérőnek nem minősülő, támogatást elnyerő szervezeteknél a támogatás mértékétől, vagy a támogatás összegétől is.

1. A "saját jogukon ajánlatkérő" szervezetek közbeszerzési kötelezettsége:

A Kbt. 5. § (1) bekezdése állapítja meg a „saját jogukon ajánlatkérőnek" minősülő szervezeteket, azaz azokat a szervezeteket, amelyek az államháztartási alrendszerhez tartozásukra, illetőleg a tulajdoni, szavazati és finanszírozási viszonyaikra tekintettel ajánlatkérőknek minősülnek. Ha egy szervezet saját jogán ajánlatkérőnek minősül (pl. egy önkormányzat, vagy egy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság), közbeszerzési eljárással kell szerződést kötnie, ha a beszerzés értéke

  • árubeszerzés és szolgáltatás esetén eléri a nettó 15 millió Ft-ot, illetve
  • építési beruházás esetén eléri a nettó 25 millió Ft-ot.  

2. A "támogatásra tekintettel ajánlatkérő" szervezetek közbeszerzési kötelezettsége:

A saját jogán nem ajánlatkérő szervezetek (azaz, akik nem tartoznak a Kbt. 5.§ (1) bekezdésének hatálya alá /pl. magántulajdonú gazdasági társaságok, a társadalmi szervezetek többsége/, és akiknek így csak a kapott támogatásra tekintettel merül fel közbeszerzési kötelezettsége) az alábbiak figyelembe vételével állapíthatják meg, hogy a támogatásból megvalósuló beszerzésük vonatkozásában fennáll-e a közbeszerzési kötelezettség.

A 2015. november 1-től hatályba lépett új Kbt. - amely 2017. január 1-től részben módosul - a támogatásból megvalósuló beszerzésekre vonatkozóan részben új szabályozást tartalmaz.

2.1. Közbeszerzési kötelezettség a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján

Az új Kbt. a korábban hatályos szabályozást - ami az uniós és/vagy hazai támogatást elnyert szervezetek, cégek vonatkozásában a közbeszerzési kötelezettséget a támogatás %-os mértékéhez és a beszerzés értékéhez köti - csupán a 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet magában foglaló építési beruházások és a középületek kivitelezésére irányuló építési beruházások, továbbá az ezekhez kapcsolódó szolgáltatás megrendelések esetén (pl. kapcsolódó tervezési munka) tartja fenn. E szabály az új Kbt. 5. § (2) bekezdésében található.

A Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló, uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetén a közbeszerzési kötelezettségük a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában akkor áll fenn, ha:

  • ha a támogatás mértéke meghaladja a projekt elszámolható költségeinek 75%-át, és egyben
  • a beszerzés nettó értéke

- árubeszerzés és szolgáltatás esetén eléri a 15 millió Ft-ot,

- építési beruházás esetén pedig eléri a 25 millió Ft-ot.

Ha Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló közbeszerzés értéke eléri az uniós értékhatárt, abban az esetben már az 50%-os mértéket meghaladó támogatási mérték is megalapozza a támogatott szervezet közbeszerzési kötelezettségét: ennek megfelelően a támogatott szervezetnek közbeszerzési eljárással szerződnie, ha

  • a támogatás mértéke meghaladja a projekt elszámolható költségeinek 50%-át, és egyben
  • a beszerzés nettó értéke

- árubeszerzés és szolgáltatás esetén eléri a nettó 221.000 EUR-t (melynek forint értéke a teljes 2018. évben 68.655.860 Ft),

- építési beruházás esetén pedig eléri a nettó 5.248.000 EUR-t (melynek forint értéke a teljes 2018. évben 1.723.541.680 Ft).

 2.2. Közbeszerzési kötelezettség a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján

Az új Kbt. az 5. § (2) bekezdésén kívüli építési beruházások és szolgáltatás megrendelések, valamint valamennyi árubeszerzés vonatkozásában csupán a támogatás összegéhez köti a közbeszerzési kötelezettséget, a támogatás %-os mértéke nem jelenik meg feltételként. E szabályozást a Kbt. 5. § (3) bekezdése tartalmazza.

Az új Kbt. 2017. január 1-től hatályos 5. § (3) bekezdése szerint: a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában - ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat - közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az egyébként nem ajánlatkérőnek minősülő szervezet vagy személy, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását egy ajánlatkérőnek minősülő szervezet (ilyen pl. az állam is) legalább 40 millió forint összegben közvetlenül támogatja.

2017. január 1-től tehát a közbeszerzés kötelezettséget jelentő támogatási összeghatár 25 millió Ft-ról 40 millió Ft-ra változik.

Például, ha a támogatott cég egy 50%-os mértékű támogatást kap egy nettó 80 milliós gépbeszerzésre, akkor a támogatás összege a 40 millió Ft-ot eléri, így a beszerzés közbeszerzés köteles.

Ugyanígy közbeszerzés köteles az a nettó 95 millió Ft értékű támogatásból megvalósuló eszközbeszerzés, amely esetén a támogatás mértéke 45%-os, mivel ez esetben a támogatás összege 42,75 millió Ft.

Nem közbeszerzés köteles viszont például az a nettó 98 millió Ft értékű támogatásból megvalósuló eszközbeszerzés, amely esetén a támogatás mértéke 40%-os, hiszen a támogatás összege ebben az esetben 39,2 millió Ft. Nem kell közbeszerzési eljárással szerződni arra a támogatásból megvalósuló nettó 48 millió Ft értékű építési beruházásra sem, amely esetén a támogatás mértéke 80%-os, mivel a támogatás összege itt csupán 38,4 millió Ft.

Egyértelművé válik továbbá, hogy a szabály nem csupán szervezetekre, hanem személyekre is vonatkozik; így például a támogatásból megvalósuló beszerzéseik során az egyéni vállalkozók és az őstermelők is közbeszerzés kötelesek, ha a beszerzésre eső támogatás összege eléri a 40 millió Ft-ot.

A Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti közbeszerzési kötelezettség alól kivételt képez, ha a beszerzés

a) egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból,

b) egyedi munkahely-teremtési támogatásból,

c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,

d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,

e) vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy

f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból

valósul meg.

Megjegyzem, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem kötelező erejű, egyedi kérdésre feltett állásfoglalása szerint a támogatás és a beszerzés célja tekintetében nem annak van jelentősége, hogy mely támogatási kategóriába tartozik a támogatott beszerzés, hanem a program tárgyát képező beszerzési tételek mindegyike esetén külön-külön kell vizsgálni, hogy a beszerzés a támogatás célja kutatás-fejlesztési és innováció célú-e.

2017. január 1-től további kivétel került a Kbt.-be, mely szerint:

A Kbt. 5. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni, ha a Kormány annak alkalmazása alól a közbeszerzésekért felelős miniszter előterjesztése alapján hozott egyedi határozatában felmentést adott. A felmentés akkor kérhető, ha

  • a támogatásból megvalósuló beszerzés sajátosságaira tekintettel a közbeszerzési eljárás alkalmazása nem szolgálná a közpénzek hatékony felhasználásának célját és
  • a támogatási összeg gazdaságilag legkedvezőbb módon történő felhasználását a Kbt. 5. § (3) bekezdés szerinti szervezet eljárása biztosítja. Az előző évben meghozott, felmentést tartalmazó egyedi határozatok szövegét a Kormány minden év március 31-ig, a Magyar Közlönyben egy tájékoztatóban egyszerre is közzéteszi.

Annak megállapításában, hogy a beszerzés tárgya közbeszerzési szempontból minek minősül: árubeszerzésnek, szolgáltatásnak vagy építési beruházásnak, a Kbt.-ben megadott fogalom meghatározások, továbbá a CPV szójegyzék adnak segítséget.

Az ajánlatkérői minőség és a közbeszerzés tárgyának megállapítása után a következő lépés a beszerzés értékének megállapítása. A beszerzés értékét becsléssel kell megállapítani. A becsült értek a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált, általános forgalmi adó nélkül számított, teljes ellenszolgáltatás.