Költségvetési és uniós támogatás elnyerése esetén - ha a közbeszerzési kötelezettség fennáll - a támogatott szervezet közbeszerzési eljárás lefolytatásával köteles a beszerzést megvalósítani.

A közbeszerzési kötelezettség alapvetően a következőktől függ:

• a beszerző szervezet közbeszerzési törvény („Kbt.") szerinti minősítésétől, azaz, hogy a beszerző szervezet a „saját jogán" vagy pedig csupán a „támogatásra tekintettel" ajánlatkérő;
• a beszerzés tárgyától, azaz attól, hogy a beszerzés a Kbt. szerint árubeszerzésnek, szolgáltatásnak vagy építési beruházásnak minősül-e;
• a beszerzés becsült értékétől; továbbá
• a saját jogán ajánlatkérőnek nem minősülő, támogatást elnyerő szervezeteknél a támogatás mértékétől is.

1. A "saját jogukon ajánlatkérő" szervezetek közbeszerzési kötelezettsége:

A Kbt. 5. § (1) bekezdése állapítja meg a „saját jogukon ajánlatkérőnek" minősülő szervezeteket, azaz azokat a szervezeteket, amelyek az államháztartási alrendszerhez tartozásukra, illetőleg a tulajdoni, szavazati és finanszírozási viszonyaikra tekintettel ajánlatkérőknek minősülnek. Ha egy szervezet saját jogán ajánlatkérőnek minősül (pl. egy önkormányzat, vagy egy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság), közbeszerzési eljárással kell szerződést kötnie, ha a beszerzés értéke

• árubeszerzés és szolgáltatás esetén eléri a nettó 15 millió Ft-ot, illetve
• építési beruházás esetén eléri a nettó 50 millió Ft-ot.  

2. A "támogatásra tekintettel ajánlatkérő" szervezetek közbeszerzési kötelezettsége:

A saját jogán nem ajánlatkérő szervezetek (azaz, akik nem tartoznak a Kbt. 5.§ (1) bekezdésének hatálya alá /pl. magántulajdonú gazdasági társaságok, a társadalmi szervezetek többsége/, és akiknek így csak a kapott támogatásra tekintettel merül fel közbeszerzési kötelezettsége) az alábbiak figyelembe vételével állapíthatják meg, hogy a támogatásból megvalósuló beszerzésük vonatkozásában fennáll-e a közbeszerzési kötelezettség.

A 2015. november 1-től hatályba lépett új Kbt. - amely 2018. január 29-től, majd 2020. január 1-től ismét módosult - a támogatásból megvalósuló beszerzésekre vonatkozóan 2020. január 1-től az alábbi szabályozást tartalmazza.

Alapvető változás, hogy 2020. január 1-től a Kbt. 5. § (3) bekezdése törlésre került a Kbt. szabályozásából. Ez azt jelenti, hogy a Kbt. 5. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó támogatott szervezetek közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül valósíthatják meg a támogatásból megvalósuló árubeszerzéseiket és szolgáltatás megrendeléseiket, továbbá azon építési beruházásaikat is, melyek nem tartoznak a Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá. Megjegyezzük, hogy a változás megfelel az uniós irányelvek szabályozásának, ezidáig ebben a tekintetben a Kbt. a támogatásból megvalósuló beszerzések az uniós szabályozásnál szigorúbb szabályozást tartalmazott.

A támogatott szervezetek Kbt. 5. § (2) bekezdés hatálya alá tartozó beszerzései azonban továbbra is közbeszerzési kötelezettség alá tartoznak.

A Kbt. 5. § (2) bekezdése szerint:

"A támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya

a) olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,

b) olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy

c) olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik."

A Kbt. 5. § (2) bekezdése tehát kizárólag a támogatásból megvalósuló, meghatározott tárgyú építési beruházásokra, továbbá az olyan szolgáltatás megrendelésekre vonatkozik, melyek az ilyen építési beruházásokhoz kapcsolódnak. Az érintett építési beruházások a következők:

- olyan építési beruházások, amelyek Kbt. 1. melléklete szerinti mélyépítési beruházást foglalnak magukban, továbbá

- olyan építési beruházások, amelyek kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában.

A Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetén közbeszerzési kötelezettség akkor áll fenn, ha:

• ha a támogatás mértéke meghaladja a 75%-ot, és egyben
• a beszerzés nettó értéke

- építési beruházás esetén eléri az 50 millió Ft-ot,

- az építési beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatás megrendelés esetén pedig eléri a 15 millió Ft-ot.

Ha Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó beszerzés értéke eléri az uniós értékhatárt, akkor már az 50%-os mértéket meghaladó támogatási mérték is megalapozza a támogatott szervezet közbeszerzési kötelezettségét: ennek megfelelően a támogatott szervezetnek közbeszerzési eljárással szerződnie, ha

• a támogatás mértéke meghaladja az 50%-át, és egyben
• a beszerzés nettó értéke

- építési beruházás esetén eléri a nettó 5.350.000 EUR-t (melynek forint értéke a teljes 2020. évben 1.704.296.000 Ft),

- az építési beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatás megrendelés esetén pedig eléri a nettó 214.000 EUR-t (melynek forint értéke a teljes 2020. évben 68.171.840 Ft).

Fontos, hogy a közbeszerzési kötelezettség a Kbt. 5. § (1) bekezdés szerinti szervezetektől kapott támogatásokra vonatkozik. Ennek megfelelően a magánszemélyektől és szervezettől kapott támogatások nem tartoznak közbeszerzési kötelezettség alá.

A támogatásból megvalósuló beszerzéseik során nem csupán a szervezetek, hanem a személyek (így pl. az egyéni vállalkozók és az őstermelők) is közbeszerzés kötelesek, ha a támogatásból megvalósuló beszerzésük a Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozik.

A beszerzés becsült értékét a Kbt. 16-18. §§-ai, valamint a Kbt. 19. §-a szerinti egybeszámítási szabály figyelembe vételével kell megállapítani.