Első Rész - Általános és közös szabályok

Az Első Részben kerülnek megfogalmazásra

  • az általános rendelkezések (I. fejezet) és
  • az értelmező rendelkezéseken (II. fejezet)

túl azon szabályok, amelyek valamennyi közbeszerzésre irányadóak, így a 2012. január 1. napjáig hatályos közbeszerzési törvénytől eltérően és egyszerűsítő módon ezen részben került meghatározásra

  • a törvény személyi és tárgyi hatálya (III. fejezet), azaz
  • az ajánlatkérők,
  • a közbeszerzési tárgyak,
  • közbeszerzési értékhatárok,
  • a közbeszerzés értéke,
  • az alkalmazandó eljárásrend,
  • az ajánlatkérőkre és a gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések (IV. fejezet) körében
  • a közbeszerzési eljárások tervezésével és előkészítésével kapcsolatos szabályok (közbeszerzési terv, közbeszerzési szabályzat, szakértelem),
  • központosított közbeszerzés,
  • összeférhetetlenség,
  • az ajánlattétel/ részvételi jelentkezés struktúrája (közös ajánlattétel/részvételi jelentkezés, projekttársaság, a verseny biztosítása,
  • a fenntartott szerződések,
  • közzététel és a kommunikáció (V. fejezet)
  • dokumentáció,
  • kapcsolattartás,
  • határidők számítása.

 

Második Rész

Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések

A Kbt. Második Része az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályait tartalmazza.

E rész legnagyobb részében (a VI-XI. fejezet) – hasonlóan más európai törvények felépítéséhez – az uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzésekre általánosan irányadó eljárási szabályokat fogalmaz meg. Ezt követően a XII. fejezetben kerülnek meghatározásra az alkalmazható közbeszerzési eljárási fajták és ezen eljárási fajták menete. Vagyis a jogalkotó a 2012. január 1-ig hatályos Kbt.-hez képest fordított logikát követ: először áttekinti a közbeszerzési eljárások általánosítható szabályait és eljárási cselekményeit, majd ezt követően a közbeszerzési eljárások fajtáinál az azokra irányadó sajátos szabályokat jeleníti meg.

A XIII. fejezet az építési koncesszió sajátos szabályait tartalmazza.

A XIV. fejezet a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó sajátos alapvető szabályokat foglalja össze, a részletszabályokat egy végrehajtási rendelet fogja kiegészíteni.

 

Harmadik Rész - Nemzeti eljárásrend

A Harmadik Részben az alapvetően az uniós értékhatár alatti beszerzésekre alkalmazandó nemzeti eljárásrend esetén alkalmazandó szabályokról rendelkezik.

 

Negyedik rész - A közbeszerzési szerződések

Az Új Kbt. szakít a 2012. január 1-ig hatályos Kbt. azon megoldásával, hogy a szerződés megkötésének szabályait a közbeszerzési eljárás lezáró mozzanatként a közbeszerzési eljárás lefolytatásának körében adja meg: az új törvény Negyedik Része egy közbeszerzési szerződések cím alatt egy részben állapítja meg

  • a szerződés megkötésére,
  • a szerződés tartalmára,
  • a szerződés érvénytelenségére,
  • a szerződés teljesítésére,
  • a szerződés módosítására,

vonatkozó szabályokat.

 

Ötödik Rész - Jogorvoslat

A közbeszerzésekkel, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos szabályrendszer fontos részét képezik a jogorvoslat szabályai. Szükséges, hogy megfelelő jogi garanciák legyenek biztosítva mind az ajánlattevők, mind a közbeszerzési eljárásban érintett egyéb jogalanyok számára, hogy megfelelő jogorvoslatot kapjanak a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályokba ütköző döntésekkel, eljárási cselekményekkel szemben. A jogorvoslatra vonatkozó szabályok önálló részben, a törvény Ötödik Részében kerültek szabályozásra.

 

Hatodik Rész - Intézményrendszer

Az új Kbt. Hatodik Része a Közbeszerzési Hatóságra vonatkozó szabályokat tartalmazza.