UNIÓS JOG
Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozását megalapozó Európai Megállapodás 67. cikkében kötelezettséget vállalt, hogy a csatlakozás zökkenőmentességének érdekében fokozatosan közelíti a magyar jogot az európai közösségi joghoz és a csatlakozás időpontjáig megvalósítja a teljes jogharmonizációt. Vagyis biztosítja, hogy a csatlakozás időpontjában jogszabályai az Európai Közösségek jogi szabályozásával teljes mértékben összeegyeztethetőek legyenek.
2014. áprilisában léptek hatályba a hatályos közösségi irányelvek:
- a 23/2014/EU irányelv a koncessziós szerződésekről
- a 24/2014/EU irányelv a közbeszerzésről (klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó szabályozás),
- a 25/2014/EU irányelv vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről (közszolgáltatókra vonatkozó szabályozás).
A tagállamok ezeket legkésőbb 2016. április 18. napjáig voltak kötelesek átültetni jogrendjükbe.
- A jogorvoslati irányelvek „aktualizálására" nem hatályon kívül helyezéssel, hanem módosítással került sor: 2007. december 11. napján lépett hatályba a tagállami szabályozásba 2009. december 20. napjáig átültetendő 2007/66/EK rendelet. A módosítások átültetésére a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény keretében kerül sor, melynek jogorvoslatot érintő egyes rendelkezései 2009. április 1. napjával, további rendelkezések pedig 2010. január 1. napjával léptek hatályba.
- Rendeleti szinten került szabályozásra – és ennek megfelelően a tagállamok jogrendszerébe átültetést nem igényelt – az uniós hirdetményminták rendszere és a közbeszerzésekhez alkalmazandó egységes osztályozási rendszer, azaz a Közös Közbeszerzési Szószedet, röviden CPV.
MAGYAR SZABÁLYOZÁS
Törvényi szintű szabályozás
Jogharmonizációs kötelezettségünknek megfelelően, 1996. január 1-én hatályba lépettük első közbeszerzési törvényünket, a közösségi joggal már részben összhangban lévő 1995. évi XL. törvényt ("első Kbt.").
A közösségi közbeszerzési normák átvétele ugyanakkor nemcsak szükségszerű, hanem célszerű is volt. A közösségi közbeszerzés szabályai már a hetvenes évek elejétől piacgazdasági körülmények között formálódtak, így a kilencvenes évek elejére kialakulhatott egy olyan rendszer, amelynek versenyeztetési szabályai nagyobb eséllyel biztosíthatták a verseny tisztaságát, továbbá a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és ellenőrizhetőségét, mint a közel ötvenéves szünetet követően éledező magyar szabályozás egymagában.
Az első Kbt. szabályozása – mint a bevezető részben már szóba került – azonban még nem teljesen felelt meg a közösségi jog követelményeinek.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal hatályba lépő 2003. évi CXXIX. törvény ("régi Kbt.") megalkotását így elsősorban a közbeszerzésre vonatkozó közösségi szabályozás magyar jogrendszerbe történő teljes mértékű átültetése indokolta, de az új szabályozás megszületésében jelentős szerepet játszott az első Kbt. jogalkalmazási tapasztalatainak hasznosítására és a közbeszerzési szabályok kiigazítására és továbbfejlesztésére irányuló igény is.
2012. január 1. napjával új közbeszerzési törvény lépett hatályba: 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről. A jogalkotói indokolás az új közbeszerzési törvény megalkotását a következőképpen indokolta: A Kbt.-t a 2003. évi elfogadása óta számos, évente akár több alkalommal is módosították, ami azt eredményezte, hogy az egyes módosítások révén mind bonyolultabbá és átláthatatlanabbá vált. Mindezen okok miatt már nem volt elegendő a törvény egy újabb, átfogó módosítása, hanem egy új, egyszerűbb, rövidebb és könnyebben átlátható közbeszerzési törvény elfogadása vált szükségessé.
Az új törvény áttekinthető szabályozása révén jobban szolgálja a közbeszerzés alapvető céljait: a közpénzek elköltése átláthatóságának és a verseny tisztaságának biztosítását. Az új törvény számos, a visszaélések és a korrupció visszaszorítására irányuló rendelkezést tartalmaz, az egyes eljárási fajták világosabb szabályozása pedig a könnyebb alkalmazhatóság, illetve a szabályozás kiszámíthatósága irányába hat.
Lényeges pontja az új törvénynek a vállalati körbetartozás és lánctartozás elleni küzdelem, valamint a kis– és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételének elősegítése. Ez utóbbi cél elérését kívánják előmozdítani az olyan rendelkezések, melyek az adminisztratív terhek csökkentését szolgálják; az uniós értékhatár alatti rezsimben a lehető legegyszerűbb és legrugalmasabb keretek megteremtése, amely igazodhat az ajánlatkérő által felismert környezeti sajátosságokhoz, valamint a szerződés teljesítésének szakaszában a fizetési határidőkre, az előlegre vonatkozó szabályok.
A törvényi szabályozás egyebekben kiterjed a környezetvédelmi, és szociális szempontokra is; az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg.
2015. november 1. napjával ismét új közbeszerzési törvény lépett hatályba: 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről. Az új szabályozás elsődleges indoka az új uniós közbeszerzési irányelvek átültetése, továbbá a közbeszerzési irányelvek rugalmasabb szabályozásához történő közelítés.
Végrehajtási rendeletek
A törvény átfogóan szabályozza a közbeszerzések témakörét, ugyanakkor bizonyos kérdések végrehajtási rendeletekben kerültek rendezésre. E rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazást a Kbt. 182.§-a tartalmazza. Így kormányrendeleti szinten kerülnek szabályozásra pl. az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módja, az ennek körében kérhető dokumentumok köre, az alkalmasság és a kizáró okok ajánlatkérő általi ellenőrzésére, valamint a közbeszerzési műszaki leírások meghatározására és tartalmára vonatkozó részletes szabályok, a hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályai, a tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályok, a központosított közbeszerzés rendszere, az építési beruházások részletes szabályai, a jogorvoslati eljárások igazgatási szolgáltatásai díja, a kiszabható bírság mértéke.
A Közbeszerzések Tanácsának jogi aktusai
Ajánlás
A Közbeszerzések Tanácsa a 2009. április 1. napjáig hatályos Kbt. 379.§ (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott hatáskörében a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok keretei között, azok végrehajtását elősegítő ajánlásokat készített. 2009. április 1. napjától az ajánlások szerepét az útmutatók vették át. Még hatályban lévő ajánlás Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. számú módosított ajánlása az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról.
A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója
A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Kbt. 171.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatókat ad ki a közbeszerzési eljárások résztvevői számára.
Például:
A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2012. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról (Közbeszerzési Értesítő 2012. évi 3. szám; 2012. január 6.)
A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Központi Bejelentkezési rendszerre történő áttérésről (Közbeszerzési Értesítő 2012. évi 62. szám, 2012. június 4.)
Útmutató
A Közbeszerzési Hatóság a Kbt.-ben foglalt felhatalmazás alapján a szabályozás egyes elemeivel kapcsolatban útmutatót ad ki.
Kbt. 16. § (5) bekezdés: A Közbeszerzési Hatóság a becsült érték meghatározásának egyes módszereiről, illetve a módszer megválasztásának szempontjairól útmutatót ad ki.
Kbt. 76. § (12) bekezdés: A Kbt. 76. § (9) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzési Hatóság útmutatót készít.
Kbt. 78. § (4) bekezdés: A Közbeszerzési Hatóság az életciklusköltség-számítási módszertanokról útmutatót ad ki, amelyben ismerteti azt is, ha uniós jogszabály alapján kötelezően alkalmazandó közös módszertan áll rendelkezésre. E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály meghatározhat egyes beszerzési tárgyak tekintetében kötelezően alkalmazandó életciklusköltség-számítási módszertanokat.
Kbt. 183. § c) pont: A Közbeszerzési Tanács a közbeszerzésekért felelős miniszterrel egyeztetve - és adott esetben az országos gazdasági kamarákkal vagy más szakmai szervezetekkel együttműködve - a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítendő útmutatót készít a jogorvoslati döntésekből, valamint a közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlatából levonható tapasztalatok alapján, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról (különösen a jelen törvényben előírt témakörökben).
Kbt. 187. § (10) bekezdés: A Hatóság a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződésekről, továbbá azokról az államokról, amelyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, a külpolitikáért felelős miniszterrel egyeztetve útmutatót ad ki.
321/2015. Korm. rend 18. § (1) bekezdés: A Közbeszerzési Hatóság útmutatót ad ki a Korm. rendelet 8-11. §-ban hivatkozott, a Magyarországon, valamint az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett gazdasági szereplők által benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról.
Kapcsolódó jogterületek
Polgári jog
Polgári Törvénykönyvünk szerződésekre vonatkozó rendelkezésein keresztül („Ptk.") háttérjogszabály szerepet tölt be a közbeszerzésekben. A Kbt. 3.§-a kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Kbt. csupán azon kérdések vonatkozásában állapít meg eltérést nem engedő (kógens) szabályokat, amelyek létrejövő szerződés telesítése során a közbeszerzés céljainak eléréséhez feltétlenül szükségesek. Ilyen területek a közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredményeképpen létrejövő szerződés megkötése, a szerződés módosítása, az ellenszolgáltatás megfizetése, a szerződés kötelező tartalmi elemei és a szerződés felmondása. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a fentieken túl a Kbt. kötelező szabályokat nem állapít meg, hanem egyszerűen a Ptk. szabályait rendeli alkalmazni.
Közigazgatási jog
A közbeszerzési ügyekre vonatkozó jogorvoslatot ellátni hivatott Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során - a Kbt.-ben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény („Ket.") szabályai alapján köteles eljárni. A Ket. rendelkezései tehát – akárcsak a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződésekre vonatkozó Ptk. szabályok - csupán háttérjogszabályként érvényesülnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban.