A jogalkotó a közbeszerzési eljárás megalapozottságának és szakszerűségének biztosításához szükséges szakértelem eljárásba történő bevonását nem bízta az ajánlatkérők önkéntes döntésére, indokoltnak látta, hogy kötelezően alkalmazandó rendelkezésként előírja.

Ennek megfelelően előírja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában - azaz a teljes eljárás során - az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő

• a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai,
• közbeszerzési,
• jogi, és
• pénzügyi

szakértelemmel kell rendelkezni.

A jogalkotó megelégedett azzal, hogy négy területet, a négy valóban legszükségesebbet nevesíti. A gyakorlatban azonban – ahogy már említettem – az eljárások többségének sikeres lebonyolításához további szaktudás bevonása is szükségessé válhat.

A törvény nem határozza meg, hogy pontosan milyen végzettség/képzettség minősül megfelelő szakértelemnek, tehát a jogalkotó az ajánlatkérő döntésére bízza ennek felelős megítélését.

Ugyanakkor építési beruházás esetén a 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet alapján a beszerzés tárgya szerinti szakértelemnek az építési beruházás tárgyában az adott szakterületen szerzett szakirányú felsőfokú végzettség fogadható el.

Az ajánlatkérő a 2015. november 1. után megkezdett alábbi közbeszerzési eljárások bonyolításába köteles un. "felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót" bevonni:

• a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési elárásba, valamint
• árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,
• építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba.

A törvény a szükséges szakértelem kötelező rendelkezésre állását a közbeszerzési eljárás előkészítése és lebonyolítása során írja elő, amit szűken úgy is lehet értelmezni, hogy csupán a konkrét közbeszerzési eljárásban kell a megfelelő szakértelemmel rendelkezni. Azonban, ha az ajánlatkérő általánosságban nem rendelkezik a közbeszerzési eljárások lebonyolításához szükséges olyan szervezettel, amely valamennyi szükséges szakértelemnek birtokában van, nem fogja tudni közbeszerzési eljárásait oly módon megtervezni, hogy a terv alapján aztán a konkrét közbeszerzési eljárások jogszerűen és sikeresen bonyolíthatóak legyenek. A közbeszerzési eljárások sikeres lebonyolításának előfeltétele tehát, hogy az ajánlatkérőnek olyan szervezet, vagy szervezeti egység álljon rendelkezésére, amely nemcsak a jogszabályi előírásokat teljesíti, hanem egyben az eljárások több éves szinten történő tervezésére, előkészítésére és sikeres lebonyolítására is alkalmas.

A Kbt. nem rendelkezik arról, tehát szabad kezet ad abban az ajánlatkérőnek, hogy a megfelelő szakértelem biztosítása mellett milyen struktúrában szervezi közbeszerzéseit.

Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a közbeszerzési eljárás akár teljes egészének bonyolítását átadja egy bonyolítónak. Dönthet azonban úgy is, hogy a saját szervezetén belül biztosítja a megfelelő szakértelmet munkavállalói révén, például közbeszerzési szervezeti egység létrehozásával. Az is megoldást jelenthet, hogy egyes szakterületeken egyébként is rendelkezésére álló munkavállalóival biztosítja a szakértelmet, más szakterületeket pedig a polgári jogi szerződés keretében a szervezet javára tevékenykedők révén biztosítja.

Az ajánlatkérőnek a jó stratégiai döntés meghozatalához természetesen fel kell mérnie, hogy mennyire felkészült a közbeszerzési eljárások lefolytatáshoz, illetőleg, hogy az adott szervezeti struktúrában milyen megoldás biztosíthatja legjobban a közbeszerzések ésszerű, gazdaságos és jogszerű lebonyolítását.