Támogatott projektek esetén a közbeszerzési kötelezettség mellőzésének, vagy a közbeszerzés eljárás jogszerűtlen lefolytatásának a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható bírságon felül további súlyos következménye lehet: a közbeszerzési szabályok megsértése a szerződés megszegésének minősül, szerződésszegés esetén pedig a támogató jogosult a szerződéstől elállni és a már igénybe vett támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelten visszakövetelni.

Mikor vonatkozik közbeszerzési kötelezettség a támogatott projektre?

A közbeszerzési kötelezettség alapvetően a következőktől függ:

  • a beszerző szervezet közbeszerzési törvény („Kbt.") szerinti minősítésétől, azaz, hogy a beszerző szervezet a „saját jogán" vagy pedig csupán a „támogatásra tekintettel" ajánlatkérő;
  • a beszerzés tárgyától, azaz attól, hogy a beszerzés a Kbt. szerint árubeszerzésnek, szolgáltatásnak vagy építési beruházásnak minősül-e;
  • a beszerzés becsült értékétől; továbbá
  • a saját jogán ajánlatkérőnek nem minősülő, támogatást elnyerő szervezeteknél a támogatás mértékétől, vagy a támogatás összegétől is.

 

1. A "saját jogukon ajánlatkérő" szervezetek közbeszerzési kötelezettsége:

A Kbt. 5. § (1) bekezdése állapítja meg a „saját jogukon ajánlatkérőnek" minősülő szervezeteket, azaz azokat a szervezeteket, amelyek az államháztartási alrendszerhez tartozásukra, illetőleg a tulajdoni, szavazati és finanszírozási viszonyaikra tekintettel ajánlatkérőknek minősülnek. Ha egy szervezet saját jogán ajánlatkérőnek minősül (pl. egy önkormányzat, vagy egy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság), közbeszerzési eljárással kell szerződést kötnie, ha a beszerzés értéke

  • árubeszerzés és szolgáltatás esetén eléri a nettó 15 millió Ft-ot, illetve
  • építési beruházás esetén eléri a nettó 25 millió Ft-ot.

 

2. A "támogatásra tekintettel ajánlatkérő" szervezetek közbeszerzési kötelezettsége:

A saját jogán nem ajánlatkérő szervezetek (azaz, akik nem tartoznak a Kbt. 5. § (1) bekezdésének hatálya alá /pl. magántulajdonú gazdasági társaságok, a társadalmi szervezetek többsége/, és akiknek így csak a kapott támogatásra tekintettel merül fel közbeszerzési kötelezettsége) az alábbiak figyelembe vételével állapíthatják meg, hogy a támogatásból megvalósuló beszerzésük vonatkozásában fennáll-e a közbeszerzési kötelezettség.


A 2015. november 1-től hatályba lépett Kbt. - amely 2019. január 1-től részben ismét módosult - a támogatásból megvalósuló beszerzésekre vonatkozóan részben új szabályozást tartalmaz.

 

2.1. Közbeszerzési kötelezettség a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján

A Kbt. a korábban hatályos szabályozást - ami az uniós és/vagy hazai támogatást elnyert szervezetek, cégek vonatkozásában a közbeszerzési kötelezettséget a támogatás %-os mértékéhez és a beszerzés értékéhez köti - csupán a 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet magában foglaló építési beruházások és a középületek kivitelezésére irányuló építési beruházások, továbbá az ezekhez kapcsolódó szolgáltatás megrendelések esetén (pl. kapcsolódó tervezési munka) tartja fenn. E szabály az új Kbt. 5. § (2) bekezdésében található.

A Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló, uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetén a közbeszerzési kötelezettségük a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában akkor áll fenn, ha:

  • ha a támogatás mértéke meghaladja a projekt elszámolható költségeinek 75%-át, és egyben
  • a beszerzés nettó értéke

- árubeszerzés és szolgáltatás esetén eléri a 15 millió Ft-ot,

- építési beruházás esetén pedig eléri a 25 millió Ft-ot.

Ha Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló közbeszerzés értéke eléri az uniós értékhatárt, abban az esetben már az 50%-os mértéket meghaladó támogatási mérték is megalapozza a támogatott szervezet közbeszerzési kötelezettségét: ennek megfelelően a támogatott szervezetnek közbeszerzési eljárással szerződnie, ha

  • a támogatás mértéke meghaladja a projekt elszámolható költségeinek 50%-át, és egyben
  • a beszerzés nettó értéke

- árubeszerzés és szolgáltatás esetén eléri a nettó 211.000 EUR-t (melynek forint értéke a teljes 2019. évben 68.655.860 Ft),

- építési beruházás esetén pedig eléri a nettó 5.548.000 EUR-t (melynek forint értéke ateljes 2019. évben 1.723.541.680 Ft).

 

2.2. Közbeszerzési kötelezettség a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján

A Kbt. 5. § (3) bekezdése - az 5. § (2) bekezdésén kívüli - építési beruházások és szolgáltatás megrendelések, valamint valamennyi árubeszerzés vonatkozásában csupán a támogatás összegéhez köti a közbeszerzési kötelezettséget, a támogatás %-os mértéke nem jelenik meg feltételként.

A Kbt. 2018. november 29-től hatályos 5. § (3) bekezdése szerint: a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában - ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat - közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az egyébként nem ajánlatkérőnek minősülő szervezet vagy személy - az egyházi jogi személyek kivételével -, amelynek beszerzését szolgáltatás megrendelés vagy árubeszerzés esetén legalább az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegbenépítési beruházás esetén legalább háromszázmillió forint összegben egy Kbt. 5. § (1) bekezdés szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet (ilyen pl. az állam is) közvetlenül támogatja.

2018. november 29-től tehát a közbeszerzési kötelezettséget jelentő támogatási összeghatár 40 millió Ft-ról szolgáltatás megrendelés vagy árubeszerzés esetén az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárra (68.655.860 Ft), építési beruházás esetén 300 millió forintra emelkedik.

Például, ha a támogatott cég egy 50%-os mértékű támogatást kap egy nettó 140 milliós gépbeszerzésre, akkor a támogatás összege a 68.655.860 Ft-ot eléri, így a beszerzés közbeszerzés köteles.

Ugyanígy közbeszerzés köteles az a nettó 160 millió Ft értékű támogatásból megvalósuló eszközbeszerzés, amely esetén a támogatás mértéke 45%-os, mivel ez esetben a támogatás összege 72 millió Ft.

Nem közbeszerzés köteles viszont például az a nettó 120 millió Ft értékű támogatásból megvalósuló eszközbeszerzés, amely esetén a támogatás mértéke 50%-os, hiszen a támogatás összege ebben az esetben 60 millió Ft.

Építési beruházások esetén a közbeszerzési kötelezettség értékhatára jelentősen megemelkedett: egy 50%-os támogatási mértékű projektben megvalósuló  építési beruházás akkor közbeszerzés köteles, ha az építési beruházás becsült értéke a a nettó 600 millió Ft-ot eléri.

Továbbra is fennáll, hogy a támogatásból megvalósuló beszerzéseik során nem csupán a szervezetek, hanem a személyek (így pl. az egyéni vállalkozók és az őstermelők) is közbeszerzés kötelesek, ha a beszerzésre eső támogatás összege eléri a fenti értékhatárokat.

2018. november 29-től az egyházi jogi személyek támogatásból megvalósuló beszerzései nem közbeszerzés kötelesek (nem tartoznak azonban a mentes körbe a Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó beszerzéseik).

A Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti közbeszerzési kötelezettség alól kivételt képez, ha a beszerzés

a) egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból,

b) egyedi munkahely-teremtési támogatásból,

c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,

d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,

e) vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy

f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból

valósul meg.

Megjegyzem, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem kötelező erejű, egyedi kérdésre feltett állásfoglalása szerint a támogatás és a beszerzés célja tekintetében nem annak van jelentősége, hogy mely támogatási kategóriába tartozik a támogatott beszerzés, hanem a program tárgyát képező beszerzési tételek mindegyike esetén külön-külön kell vizsgálni, hogy a beszerzés a támogatás célja kutatás-fejlesztési és innováció célú-e.

2017. január 1-től további kivétel került a Kbt.-be, mely szerint:

A Kbt. 5. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni, ha a Kormány annak alkalmazása alól a közbeszerzésekért felelős miniszter előterjesztése alapján hozott egyedi határozatában felmentést adott. A felmentés akkor kérhető, ha

  • a támogatásból megvalósuló beszerzés sajátosságaira tekintettel a közbeszerzési eljárás alkalmazása nem szolgálná a közpénzek hatékony felhasználásának célját és
  • a támogatási összeg gazdaságilag legkedvezőbb módon történő felhasználását a Kbt. 5. § (3) bekezdés szerinti szervezet eljárása biztosítja. Az előző évben meghozott, felmentést tartalmazó egyedi határozatok szövegét a Kormány minden év március 31-ig, a Magyar Közlönyben egy tájékoztatóban egyszerre is közzéteszi.

 

Annak megállapításában, hogy a beszerzés tárgya közbeszerzési szempontból minek minősül: árubeszerzésnek, szolgáltatásnak vagy építési beruházásnak, a Kbt.-ben megadott fogalom meghatározások, továbbá a CPV szójegyzék adnak segítséget.

Az ajánlatkérői minőség és a közbeszerzés tárgyának megállapítása után a következő lépés a beszerzés értékének megállapítása. A beszerzés értékét becsléssel kell megállapítani. A becsült értek a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált, általános forgalmi adó nélkül számított, teljes ellenszolgáltatás.